A csomagja belecsusszant a ládámba.Csillapodj, te perverz! A postaládámba.Ja, és hogy kinek a csomagja? Persze ki másé, mint a dögös szomszédomé.Most mondanám, hogy a francba... De oszintén: rég csusszant már bele bármi is a ládámba.És bár ha választanom kéne, hogy kinek az életét mentsék meg, tízbol kilencszer inkább egy macskát választanék, mint egy embert, de ez a pasi másnak tunt. A folyosó túloldalán lévo lakásban élt, az a tipikus zárkózott, szép cipos típus volt, akinek olyan az illata, mintha egy Calvin Klein-reklámból lépett volna ki, és tuti fogselymezett is. A lényeg, hogy teljesen nyilvánvalóan ura volt az életének. O volt Mr. Tökéletes, és ha engem kérdezel, le kellene szállnia a magasból közénk. Vagy csak belém. A hosszú, vastag... Itt inkább abbahagyom ezt a gondolatot.Miután megtaláltam azt a csomagot, egészen véletlenül valahogyan kinyílt, és hát nem volt más választásom, mint belenézni. Kiderült, hogy Mr. Tökéletes mégsem annyira tökéletes, ugyanis rejteget valamit. Ki gondolta volna?Segítek: én gondoltam. Vagyis reméltem. És borzasztóan élveztem minden egyes másodpercét annak, ami ezután következett. Még a vibrátoraim társaságánál is jobban. Bár ez talán nem meglepo.